A talaj nitrát-tartalmának szabályozása szerves anyag hozzáadásával

Tolner László, Füleky György, Gulyás Ferenc

Szent István Egyetem, Környezettudományi Intézet, Gödöllő,
E-mail:
tolner.laszlo@gmail.com

 

A trágyázás során talajba juttatott nitrogén annak kémiai formájától függetlenül néhány nap alatt nitráttá alakul. A növény tápanyagfelvétele viszont sokkal lassabb folyamat. Közben a nitrát, mivel nem kötődik a jellemzően negatív töltésű talajkolloidokhoz, kimosódhat a gyökérzónából, és hosszabb távon szennyezheti a felszín alatti vizeket.

A nitrifikáció, illetve a nitrogén szerves formában való fixálódása a talajban mikroszervezetek közreműködésével megvalósuló oxidáció, illetve redukció. Fehérjében szegény, szénhidrátban gazdag növényi melléktermékek (szalma) felhasználásával elősegíthetjük a nitrát redukcióját és -3 -as oxidációs állapotban, főleg fehérje, formában való átmeneti megkötődését.

Kísérletünkben kétféle talajon búza, illetve lucernaszalma alkalmazásával vizsgáltuk nitráttá alakulás kinetikáját. Az átalakulás elsőrendű kémiai reakció modelljével leírható, azzal a kiegészítéssel, hogy a szerves anyag hozzáadása, dózisától és minőségétől függően különböző mértékű t0 paraméterrel megadható késleltetést okozott.


NO3 -N = A(1-e -k(t-t0))


A k paramétert a két talajon különböző, de a kezelésektől független állandónak találtuk. Az A paraméter értéke mind a talajtól, mind a kezelés fajtájától és mértékétől egyaránt függött. A t0 paraméter függött a hozzáadott szerves anyag szén (C0) és nitrogéntartalmától (N0) és az ammónium-nitrát formában alkalmazott műtrágya nitrogéntartalmától (Nm).


t0 = b0 + b1C0 - b2N0 - b3Nm


A t0 késleltetés számítására alkalmas lineáris függvény a Gödöllői nagy homoktartalmú rozsdabarna erdőtalajon szoros (R² = 0,88), a nagyhörcsöki csernozjom talajon kevésbé szoros (R² = 0,60) összefüggést mutatott.