Glicerin hatása az angolperje csírázására és kezdeti növekedésére
Tolner László, Czinkota Imre, Vadkerti Zsolt, Kovács Attila, Rétháti Gabriella
A fenntartható gazdálkodás megvalósítása érdekében, célszerű az olajnövények által a talajból kivont tápanyagokat oda visszajuttatni, illetve a tápanyag hiányát pótolni. A biodízel gyártásakor az olajnövény által a talajból felvett tápanyag nagy része a glicerines fázisban koncentrálódik. A hozzáadott káliumhidroxid katalizátor is megfelelő kezeléssel esszenciális növényi tápanyaggá alakítható.
A glicerin a talajban található mikroorganizmusok egyik fontos tápanyagaként szerepelhet, és a humuszképződés alapanyaga lehet. A termékeny talajokban a bejuttatott glicerin órák vagy legfeljebb egy-két nap alatt gyakorlatilag teljes mértékben a mikrobák szervezetébe kerül. Így növekszik a talaj szerves anyag tartalma, és hosszabb távon a talaj humusz tartalma is növekedhet.
Vizsgálataink során tenyészedény-kísérletben angolperje jelzőnövénnyel vizsgáltuk a glicerin tápanyag-gazdálkodásra kifejtett hatását. Megállapítottuk, hogy a nagy adagú glicerin talajba keverése rövid távon csírázásgátlást és nitrogénhiányt okoz.
A csírázás gátló hatás a károsító hatás talaj nedves inkubációja során csökken, mivel a glicerin átalakul kevésbé oldható, így kevésbé nedvszívó szerves formákba.
A növények különbözőképpen reagáltak az őket ért stresszhatásokra. Ez a különböző időpontban jelentkező csírázásban és a fejlődési ütem eltéréseiben mutatkozott meg.
A tenyészedénykísérletben a növények méretét erre a célra kifejlesztett képfeldolgozó rendszer alkalmazásával naponta vizsgáltuk. Azt tapasztaltuk, hogy a glicerin alkalmazása jelentősen lelassította a növények fejlődését.
A növények lassabb fejlődése összefüggésben van a talaj ásványi nitrogéntartalmának csökkenésével. A szerves formában megkötött nitrogén viszont csökkentheti a nitrát-kimosódás lehetőségét, és hosszabb távon ásványosodva újra felvehető formává alakul.