Talajvíz nitrátosodásnak felszámolása energiaerdő telepítésével

Tolner Imre³ – Tolner László¹ – Füleky György¹ – Vágó Imre² – Sipos Marianna² – Szalay Kornél³ – Fenyvesi László³

¹Szent István Egyetem, Talajtani és Agrokémiai Tanszék, Gödöllő, Magyarország

²Debreceni Egyetem, Agrokémiai és Talajtani Tanszék, Debrecen, Magyarország

³FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet, Gödöllő, Magyarország

A nitrát-ionok a talaj mélyebb rétegébe szivárogva akadály nélkül eljuthatnak a talajvízig, ahol is súlyos szennyeződéseket okozhatnak. A kimosódás szempontjából lényegtelen, hogy a nitrát műtrágya, szerves trágya, kommunális vagy mezőgazdasági eredetű szennyvíz vagy azok iszapja formájában jutott a talajba. A folyamat során az egyre mélyebbre szivárgó nitrogéntartalmú anyag mikrobiális átalakítására is mind kisebb az esély.

Gödöllőn Szárítópusztán, Ramann-féle rozsdabarna erdőtalajon 20 évig folytak növénytáplálási tartamkísérletek, amelyekben parcellánként különböző dózisokban alkalmazott nitrogéntrágyázás (0-360 kg ha^-1) hatását vizsgálták a kukorica termesztésére. A kísérlet ideje alatt a kezeléstől függően ugyan eltérő, de jelentős mennyiségű nitrát jutott a talaj mélyebb rétegeibe.

A tartamkísérlet befejezése után a kísérlet átalakult környezetvédelmi kísérletté. Az intenzív műtrágyázás okozta környezeti károk enyhítését, megszüntetését tűztük ki célul. Első ütemben mélyen gyökerező szántóföldi növénnyel, lucernával kíséreteztünk. E növény termesztése során megállapítottuk, hogy a felsőbb rétegekben a nitrát-ion tartalom lecsökkent. A mélyebb rétegek rekultiválása érdekében négy év után energiaerdőt – akácot – telepítettünk.

A telepítés előtt, majd azután tíz évvel három méteres mélységig vizsgáltuk a talajszelvény nitrát-tartalmát 20 cm-enkénti mintavételezéssel. Az akáctelepítés előtti minták vizsgálata során két méter alatti szelvényekben jelentős nitrát-felhalmozódást észleltünk a műtrágyával intenzívebben kezelt parcellákban. A telepítés után ez a mélységi felhalmozódás 10 év alatt eltűnt, illetve a felsőbb rétegekbe diffundálódott a pillangós akác gyökérgümőiben élő nitrogénmegkötő baktériumok hatására. Így bár a nitrogéntartalom nem változott, de a környezetszennyező hatás megszűnt. Ráadásul a 10 év alatt a különböző műtrágyázási dózist kapott parcellák heterogenitása is megszűnt, amit korszerű precíziós távérzékelési módszerekkel is ki tudtunk mutatni.