Öntözés talajszennyező hatásának igazolása valódi ismétlést nem tartalmazó megfigyelési adatok segítségével

 

Tolner László1, Füleky György1, Aydinalp Cumhur2

 

1 Szent István Egyetem, MKK, Környezettudományi Intézet

2 Uludag University, Faculty of Agriculture, Department of Soil Science, 16059 Bursa, Turkey

 

A Márvány-tengerbe torkoló  Nilufer folyó mentén elterülő termékeny öntés- és rétitalajok jelentős részén öntözéses gazdálkodást folytatnak. A területen jelentős ipari tevékenység is folyik. Az öntözésre a folyó vizét használják, amelyet ipari és a kommunális szennyvíz szennyez. A folyó mentén 10 területen vizsgáltuk az öntözött és nem öntözött területek talajjellemzőit a talajok 3 szintjéből vett minták segítségével.

A talajjelemzőnként kapott 60 adat értékelését 3 tényezős varianciaanalízissel végeztük. Mivel nem kísérletet végeztünk, hanem csak megfigyelési adatokkal dolgoztunk, így valódi ismétléssel nem rendelkeztünk. Ennek ellenére az adatokat háromtényezős kísérlettel analóg módon dolgoztuk fel. A három- és többtényezős kísérleteknek az értékelés szempontjából nagy előnye, hogy sok belső ismétléssel rendelkeznek. Ezért a valódi ismétlések száma csökkenthető, sőt valódi ismétlés nélkül is értékelhetők az adatok (Sváb 1981). A hibát ekkor a legmagasabb rendű kölcsönhatással becsüljük, vagyis a Hiba MQ szerepét az ABC harmadrendű kölcsönhatás MQ veszi át.

Az értékelés eredményeképpen szignifikáns hatásokat tapasztaltunk. Statisztikailag igazoltuk, hogy az öntözés növelte a talajok sótartalmát, amit a talajszuszpenzió elektromos vezetőképességének szignifikáns növekedése jellemez  A vizsgált talajszintek és az öntözés erős kölcsönhatása abból adódik, hogy amíg a nem öntözött területek felső talajszintje tartalmazza a legtöbb sót, addig az öntözés hatására a sótartalom nemcsak megnőtt, hanem mélyebb rétegekbe is mosódott. Ezt mutatja, hogy ebben az esetben a sótartalom felülről lefelé növekszik. Az ipari eredetű szennyezésre utaló nehézfém szennyezés növekvő tendenciája igazolható a folyás irány mentén. Jelzi azt, hogy az öntözésre használt folyóvíz a torkolat felé haladva egyre szennyezettebb, ez egymásra szuperponálódó kommunális és ipari szennyezés hatására. Ezt mutatja a mintavételi helyek hatása, és a mintavételi helyek és az öntözés erős kölcsönhatása.

 

 

Sváb János (1981): Biometriai módszerek a kutatásban. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest