Energiaerdő hatása a talaj nitrát tartalmának mélységi eloszlására

Tolner László 1 – Vágó Imre2 – Sipos Marianna2 –Tolner Imre3 – Füleky György1

1Szent István Egyetem, Talajtani és Agrokémiai Tanszék, Gödöllő, Magyarország

2Debreceni Egyetem, Agrokémiai és Talajtani Tanszék, Debrecen, Magyarország

3FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet, Gödöllő, Magyarország

A nitrát-ionok a talaj mélyebb rétegébe szivárogva kikerülhetnek a szántóföldi növények gyökérzónájából, így akadály nélkül eljuthatnak a talajvízig is. Ebből a szempontból lényegtelen, hogy hogyan jutott a nitrát a talaj felső rétegébe, műtrágya, szervestrágya, kommunális vagy mezőgazdasági eredetű szennyvíz vagy iszapja formájában. Az egyre mélyebbre szivárgó nitrogéntartalmú anyag mikrobiális átalakítására is mind kisebb az esély.

Gödöllő Szárítópusztán, rozsdabarna erdőtalajon 20 évig folytatott tartamkísérletben különböző adagú nitrogéntrágyázás (0-360 kg/ha) hatását vizsgálták a kukorica termesztésére. A kísérlet ideje alatt, a kezeléstől függően, jelentős mennyiségű nitrát jutott a talaj mélyebb rétegeibe. A tartamkísérlet befejezése után a növénytáplálási kísérlet átalakult környezetvédelmi kísérletté. Ekkor már azt vizsgáltuk, hogy a korábban hosszú ideig adagolt műtrágyázás káros hatásait hogyan lehet megszüntetni. Négy évig mélyen gyökerező szántóföldi növénnyel, lucernával kísérleteztünk, majd a korábbi intenzív műtrágyázási tartamkísérlet parcelláiba akácot telepítettünk.

A telepítés előtt, majd azután tíz évvel három méter mélységig 20 cm-enként talajmintát vettünk. Az akáctelepítés előtti minták vizsgálata alapján észleltük, hogy két méteres szint alatt jelentős nitrátfelhalmozódás található a nagyobb műtrágyakezelést kapott parcellákban. Ez a mélységi felhalmozódás 10 év alatt eltűnt, miközben a szelvényekben található összes nitráttartalom nem változott jelentős mértékben. Ekkor nitrátfelhalmozódás csak a talaj termőrétegében jelentkezett, a pillangós akác gyökérgümőiben élő nitrogénkötő baktériumok hatására. A tartamkísérlet következtében a terület jelentős mértékben heterogén lett, amit a különböző kezelést kapott parcellákon termesztett növények fejlettségbeli különbsége is jelzett. 10 év alatt a terület heterogenitása jelentősen csökkent, ami a homogén növényállományt eredményezett. A változás jól követhető távérzékelési technika alkalmazásával is.