TÖNKRETESSZÜK-E VEGYSZEREKKEL A TALAJAINKAT?

Tolner László, Rétháti Gabriella, Füleky György

Szent István Egyetem MKK, Környezettudományi Intézet, Gödöllő,
E-mail: tolner.laszlo@mkk.szie.hu

A 1970-es évek intenzív mezőgazdasági gyakorlatának részeként alkalmazott nagyadagú műtrágyázás jogos kritikát váltott ki a környezetünkért felelősséget vállaló emberekből. Tápanyag-utánpótlás nélkül azonban nem lehet tartósan növénytermesztést folytatni, vagyis az anyagmegmaradás törvénye itt is érvényesül. A helyzet azóta részben megváltozott. Környezetkímélő műtrágyázási technológiák kidolgozásával a termőterületeink jelentős részén a műtrágyázás ésszerű mértékre szorult vissza, de a "ZÖLD" szervezetek kritikája megmaradt. Hol lehet az igazság? Egyáltalán létezhet-e a XXI. században mezőgazdasági termelés mesterséges tápanyag-utánpótlás, vagyis műtrágyázás nélkül? Kell-e egyáltalán tápanyag-utánpótlás? Ha kell, akkor jobban szennyez-e a műtrágyázás, mint az egyéb módszerek?